Január
1951. januárjában kapta első nagyobb kitüntetését, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát.
1961-ben pedig a másodikat, amivel egyedülálló edzői munkásságát elismerve Mesteredzői címet kapott korábbi edzőjével Szigeti Ferenccel egyetemben.
Február
Már fiatalon a teniszpályák közelébe került, mint labdaszedő, majd tehetségét felfedező Dr. Fernádi Ferencnek köszönhetően pályafutását szülővárosában a Szombathelyi SE-ben kezdte. Ezt követően Pestre költözve a Budai Torna Egyletben, majd a BEAC-ban játszott, ahol az alapításkori első elnök Eötvös Lóránd volt. Ezt követően a Vasas majd a Budapest-i Bástya (jelenleg MTK) színeiben versenyzett mielőtt abbahagyta a versenyzést.
A magyar bajnokságokon egyéniben 13, párosban 10, vegyes párosban 5 alkalommal diadalmaskodott. Az akkoriban rangos tornának számító magyar nemzetközi bajnokságon további hét egyéni győzelmet és 13 páros sikert jegyzett. Hétszeres csapatbajnok. Mindent összevetve 55 magyar bajnoki elsőséggel büszkélkedhet az 1939-56. közötti évek során.
(A magyar tenisz sportban ennél több aranyéremmel csak Gulyás István rendelkezik – a másik legendás játékosnak azonban jóval több idő állt rendelkezésére, hiszen 66 magyar bajnoki címét az 1954-81. közötti több, mint negyedszázad alatt gyűjtötte.)
Március
Micsoda éraban volt aktív? Pályafutása során többek között olyan ellenfelekkel nézett farkasszemet mint, Budge Patty (3), Robert Falkenburg (2), John Bromwich (19), Dick Savitt (2), Lew Hoad (13), Andres Gimeno (1), Eric Sturgess (6) vagy Ken Rosewall (18) és még sorolhatnánk. Ezek a nevek nem feltétlen mondanak sokat egy egyszerű sportrajongó számára, de a fent említett 8 úriember karrierjük során összesen 64 egyéni és/vagy páros Grand Slam címmel büszkélkedhet. Karrierje már a harmincas évek végén magasra ívelt, Asbóth Józsefet az 1942-es európai ranglistán az 1. helyen jegyezték, ám a II. világháború miatt kényszerű törést szenvedett a pályafutása, sokáig nem tudott versenyezni. De sportolói nagyságát mutatja, hogy innen is fel tudott állni, és legnagyobb sikerét a világégés után harmincesztendős korában érte el.
Április
1951 áprilisában megválasztották a A Magyar Népköztársaság kiváló sportolójának.Természetesen ekkor már Francia salakpályás és többszörös Magyar bajnoki címek tulajdonosa volt.
Május
1939.május 14. Magyarorszag – Jugoszlávia, Davis Kupa.
Párosban kikaptak, de szenzációs játékának köszönhetően maradt emlékezetes, az ő nevéhez fűződik ez egyetlen, parádés játékkal megnyert mérkőzés az 1-4-re elbukott budapesti összecsapáson.
Asbóth tagja volt 1941-ben a közép-európai kupát nyerő, majd az 1949-ben Davis Kupa európai zónájában harmadik helyezést elért magyar együttesnek is. A Budapesten rendezett összecsapáson 3-2-re maradtak alul Franciaországgal szemben.
Asbóth József a Davis Kupában 1938-57 között 16 válogatott mérkőzésen képviselte színeinket, összesen 41 mérkőzést vívott, s egyesben 18, párosban 6 győzelmet jegyzett (24 győzelem – 17 vereség).
Június
1948 június 21-30., Wimbledon.
Wimbledonban az elődöntőig menetelt, ahol John Bromwich állította meg (6-3 14-12 6-2) az All England Lawn Tennis klub bajnokságán. Ez férfi egyes kategóriában magyar játékostól mind a mai napig a legjobb eredmény! Diadaláról a Népsport is csak szuperlatívuszokban tudott beszámolni: Tizenötezer ember volt kíváncsi Wimbledonban arra a „Hungarian”-ra, aki a szakértők szerint a nagy verseny legszebb stílusú játékosa. A közönség lélegzetvisszafojtva figyelte az ötjátszmás, heroikus küzdelmet, a magyar bajnok halálosan pontos ütéseit. Leheletfinom keresztlabdákkal ütött el a hálóhoz befutó amerikai mellett. Felvonultatta a klasszikus tenisz minden szépségét. Küzdőképességére az volt jellemző, hogy nem ismert elveszett labdát. Ilyen lábmunkát még nem láttak Wimbledonban! A közönség bámulatkitörései egymást követték, s a meccs végén a publikum a helyéről felugorva tapsolt, tombolt Asbóthnak. Hopman, az ausztrál, Asbóth vállát veregette. Ide figyelj, pajtás – mondta -, neked a fű az elemed!
Július
Asbóth karrierjének csúcspontját az igazán emlékezetes a Francia bajnokságon (mai elnevezéssel Roland Garros), vagyis anem hivatalos salakpályás világbajnokságon, nyújtott teljesítménye jelenti. A negyeddöntőben a máig utolsó francia wimbledoni győztest, Yvon Petrat búcsúztatta négy szettben, majd az elődöntőben az amerikai Tom Brown következett. Nagyon simán, 6:2, 6:2, 6:1-es eredménnyel küldte haza az óceánon túlra az amerikai erőlista második helyezettjét. A korabeli sajtó szerint ez a győzelme a torna legnagyobb meglepetésének számított, de a mutatott játéka alapján teljesen megérdemelte. Ilyen előzmények után a végső diadal sem maradhatott el. Asbóth sikeréről a következőképp számolt be: „A francia nemzetközi teniszbajnokság férfi egyes döntőjét a késő délutáni órákban óriási hőségben játszották le. A Roland Garros világhírű sporttelepén a világ második legnagyobb hivatalos versenyén Asbóth játszmaveszteség nélkül, ragyogó játékkal, nagy küzdelem után győzött: Asbóth–Sturgess 8:6, 7:5, 6:4. Asbóth győzelme a magyar teniszsport eddigi legnagyobb sikere!” Az arany medál mellé ráadásul egy bronzot is kivívott, Körmöczy Zsuzsával vegyes párosban állhattak fel a dobogó harmadik fokára. Hazatérése után százak várták az állomáson, és győzelmének jelentőségét Csik Ferenc 100 méteres gyorsúszásban elért olimpiai aranyérméhez hasonlították. Asbóthnak ez volt egyéniben az első és egyetlen ilyen jellegű nagy torna döntője, amiben játszott, de csodával határos módon győzedelmeskednie sikerült. A párizsi finálét megelőzően ezt nyilatkozta: „Győzni fogok, ha utána hordágyon visznek is le.”
Augusztus
1947, 1953 és 1954 évben volt Körmöczy Zsuzsa oldalan vegyespárosban háromszor negyeddöntős Wimbledonban. De a legnagyobb közös sikerüket 1947-ben érték el, amikor Párizsban az elődöntőig meneteltek. A sors fintora, hogy az ellenfél párosának férfi tagja Eric Sturgess volt, akit a férfi döntőben pár nappal később Asbóth egyébként legyőzött. Körmöczy, gyakorlatilag női megfelelője volt Asbóthnak annyira hasonló karriert futott be Zsuzsa is.
A mai napig, magyarként kizárólag ők ketten nyertek egyéniben Grand Slam bajnoki címet.
Szeptember
Asbóth József Szombathelyen született, 1917. szeptember 18- án és Münchenben hunyt el nem sokkal 69. életévenek betöltése után 1986. szeptember 22-én. Természetesen sportolói teljesítményét és nagyságát szülővárosa is elismerte, ugyanis Szombathelyen 1993-ban utcát neveztek el róla. Közismert beceneve a Bem apó volt, de előfordult olyan vetélytársa is, aki Miszter Monotonnak hívta a játékából eredő, kitartó hozzáállása és szívós stílusa végett.
Október
Asbóth 1943-1958 között a Bartók Béla út 75. szám alatt lakott, ezt követően külföldre (Belgium, Németország) távozott, ahonnan már később nem tért vissza Magyarországra.
November
A versenysporttól való visszavonulása után a Belga Tenisz Szövetség ifjúsági szakfelügyelője lett. Edzői karrierjét belgiumi szövetségi trénerként kezdte 1958-ban, később Németországban telepedett le, az lphitos München edzőjeként dolgozott, majd a későbbiekben magántrénerként. Egészen haláláig a bajor főváros közelében levő egyik kis településen élt.
December
Jellegzetes viselete a hosszú, világos „porcelánnadrág”, mely jótékonyan elfedte vékony, pipaszár lábait. Játékának szakmai elemzői kiemelték, hogy valósággal „olvasta” az ellenfél gondolatait, gyors reakcióval s csodálatos helyezkedésével minden labdát elért. Briliáns technikájú játékos volt, tenyeres ütésének nem volt párja. Stílusát az elegancia jellemezte, sohasem látták erőlködni, könnyedén ért el győzelmeit – alkalmanként egy-egy görbe éjszaka után is.