1948 Wimbledon

A magyar kommunista pártvezetés nem nézte jó szemmel Asbóth külföldi versenyeken való szerepléseit, így 1948-ban a magyar éljátékos wimbledoni tornán történő szereplése is veszélybe került. Asbóth nagy tisztelőjének, V. Gusztáv svéd királynak kellett személyes garanciát vállalnia a magyar kormány felé, hogy a teniszező visszatér a hazájába és nem emigrál külföldre. Svédország leghosszabb ideig regnáló uralkodójának közbenjárásának hála, a magyar éljátékos ott lehetett Wimbledonban és nagyon közel került ahhoz, hogy megismételje egy évvel korábbi párizsi sikerét, ezúttal fűvön és az angol fővárosban.

Nemzeti Sport:

Tizenötezer ember volt kíváncsi Wimbledonban arra a „Hungarian”-ra, aki a szakértők szerint a nagy verseny legszebb stílusú játékosa. A közönség lélegzetvisszafojtva figyelte az ötjátszmás, heroikus küzdelmet, a magyar bajnok halálosan pontos ütéseit. Leheletfinom keresztlabdákkal ütött el a hálóhoz befutó amerikai mellett. Felvonultatta a klasszikus tenisz minden szépségét. Küzdőképességére az volt jellemző, hogy nem ismert elveszett labdát. Ilyen lábmunkát még nem láttak Wimbledonban! A közönség bámulatkitörései egymást követték, s a meccs végén a publikum a helyéről felugorva tapsolt, tombolt Asbóthnak. Hopman, az ausztrál, Asbóth vállát veregette. Ide figyelj, pajtás – mondta -, neked a fű az elemed!

(1948, a Brown elleni győztes negyeddöntő után. E siker jóvoltából jutott a wimbledoni torna legjobb négy játékosa közé a magyar teniszező).